Tornyospálca község rövid történeti bemutatása
Forrás: Agárdy Sándor: Suhogó idõ c. 2003-ban megjelent helytörténeti monográfiája alapján
Tornyospálca-ez a lenyûgözõen szép hangzású nevet viselõ település igen gazdag múltra tekint vissza.
Nevének második szótagja a magyar honfoglalás elõtt itt élt szláv /szandomierzsi/ törzsek névadásából származik. A "pálica" szó-melybõl a Pálca szó eredeztethetõ -botot, harci buzogányt, hatalmi jelvényt jelent. A középkorban használatos Palcza, Palchia, Pácza, Páltza névalakot 1793-tól a Tornyos elõtaggal is kitoldották, mely a falu egykori fatornyára utal. Ez látható a falu 1696-ból való pecsétnyomóján, illetve napjaink címerében is.
A település határában számos kõ és bronzkori lelet kerûlt napvilágra.
A "Sírkutgaz" nevü területrõl pl. tokosbalta, bronz kard.A település nevét 1212-ben említik elõször oklevelekben. A középkorban a Bánffy majd a Losonczi család bírta a l5-20-jobbágytelekbõl álló falut. A 18.sz-tól a gróf Forgách család bírtoka volt egész a 20-sz-ig.
A falu orsó alakban az egykori vízállás köré épült, középen közrefogva a mai református templom elõdjét.
Lakói közül többen részt vettek a Dózsa féle lázadásban.
Legrégebbi építészeti emléke a mai református templom, mely jelen ismereteink szerint a huszita idõkben a 15-sz-ban téglából épült. A templom körül õsidõktõl 1951-ig temetõkert volt.
Részletes mûemléki feltárása folyamatban van.
A település lakói a 16.sz.második felétõl már a református hitre tértek.
Hosszú idõn át itt volt Felsõ-Szabolcs esperesi központja. Kis számú görög kelet vallásu régóta él a faluban.A 18.sz-elejéig állt akkor már romos fatemplomuk. A település magja az un. "Tófenek" nevû vízállás köré épült, ezzel máig meghatározva a településszerkezetet.
A református egyház értékes szertartási tárgyakat õriz, melyek közül kiemelkedik az 1635-ben Mikó Benedek által adományozott, de valójában 15-16-sz-i úrvacsorai kehely.
1797-ben nagyobb számú görög és római katolikus magyar, rutén illetve cigány származású telepeseket hozatott a Felvidékrõl, illetve Kárpátaljáról gróf Forgách József földesúr. Ezek leszármazottai ma is az un. "Tót-véget" lakják. A mai görög katolikus templom helyén volt korábban a már említett fából készült görög templom. Az új ma is álló görög templom 1806-és 1816-között épült. A templom körül 1853-ig szintén temetõkert állott. A római katolikus kápolna 1928-ban épült.
Zsidó vallásúak 1757-óta ismertek a községben. A falu zsinagógáját 1963-ban elbontották. Több mint félszáz embert hurcoltak el 1944-ben a holokauszt haláltáboraiba. Az õsi zsidó temetõ ma is megtalálható.
A falu máig élõ kuruc hagyományokkal rendelkezik. II.Rákóczi Ferenc 1706-ban 10-napot töltött a községben, sok helybeli, kiknek nevét is ismerjük beállt Esze tamás ezredébe.
Az 1848-49-es szabadságharcban igen jelentõs számú honvéd és tiszt harcolt falunkból a magyar szabadságért.
Az 1. világháborúban 50-katona halt hõsi halált. Emlékükre 1923-ban Felsõ-Szabolcs legelsõ hõsi emlékmûvét emelte közadakozásból a falu. A 2. világháború végén több mint félszáz hõsi halottját gyászolta a község. Neveik az 1. világháborús emlékmûre rett vésve.
Igen gazdag a község iskolatörténete. 1620-ban már református iskola mûködött Szõllõsi István oskolamester irányításával. A községben 1948-ig három felekezeti fenntartású iskola volt található.
1961-ben épült az L-alakú ma is meglévõ iskolaszárny, mely 1978-ban egy újabb tömbbel-benne tornateremmel bõvûlt. Jelenleg 315-tanuló jár az iskolába. Az óvoda 1941-tõl mûködik –jelenleg két helyen községünkben. Az elsõ Tsz. 1949-ben alakult "Lenin" néven, mely 1956-ig mûködött több kevesebb sikerrel. 1961-ben lett újra "termelõszövetkezeti község" Tornyospálca, s a szövetkezet Rákóczi Ferenc nevét vette fel. 8-család nem lépett be a közösbe. Nehezen indúlt a gazdálkodás, többször volt vezetõváltás. 1972-tõl Agárdy Béla elnök vezetésével országos sikereket ért el a szövetkezet. Karizmatikus tevékenysége révén 1976és 1980-között 4-szer lett országosan kiváló a gazdaság. 1992-ben a rendszerváltás utáni politikai túlfûtöttségben a szövetkezetet sajnos felszámolták. Jelenleg több kisebb-nagyobb földterületen gazdálkodnak a helybeliek. Fõként az almatermesztés játszik szerepet.A falu határában közel másfél millió almafa található, a többi gyümölcsfáról nem is beszélve.T